Félidős választást tartottak az Egyesült Államokban, amelynek során a képviselőház összes tagjáról és a szenátus tagjainak harmadáról döntöttek az amerikaiak. Az előrejelzések szerint az előbbiben várhatóan többségbe kerülnek a republikánusok, az utóbbiban pedig nagyon szorosan alakulhat a verseny. Kövesse velünk az eredményeket!
Minden előjel szerint a republikánusok a képviselőházban, de akár a szenátusban is megszerezhetik a többséget a keddi félidős kongresszusi választáson az Egyesült Államokban. Ha így lesz, mindent megtesznek azért, hogy a következő két évben megbénítsák Joe Bident, amivel a 2024-es elnökválasztáson esélyt adhatnak Donald Trumpnak a Fehér Ház visszafoglalására. A két szembenálló tábor már odáig jutott, hogy a másik hatalomra jutását az országra leselkedő végveszélynek láttatják, ami rombolja az amerikai demokráciáról a világban kialakult képet.
A csapat a Magyar Honvédség gépével utazott, a cechet pedig az állam állta.
Nem túlzás azt mondani, hogy eldördül a startpisztoly a Fehér Házért zajló versenyben is, írja a konzervatív brit lap elemzésében Gerald Seib, a Robert Dole Politikai Intézet kutatója, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető munkatársa.
Az 59 éves férfi valahogy pont azt a vírustörzset kapta el, ami Vuhanban kezdett terjedni.
Csütörtök este valószínűsítette ezt nyilvánosan, és nagyon-nagyon-nagyon.
A republikánusok győzelmét jósolják az előrejelzések a keddi amerikai kongresszusi választáson, ami a konkrét eredménytől függetlenül tovább mélyítheti a szakadékot a két nagy párt, illetve a társadalom különböző csoportjai között, és ez egyre több erőszakhoz vezet.
A külügyminiszter szerint Magyarország azért tartja a kapcsolatot az oroszokkal, mert „Oroszország a valóság marad, függetlenül attól, hogy ez a háború hogyan végződik majd”.
A menekülthullám eredője, olaj és egyéb nyersanyagok forrása az USA számára Latin-Amerika, ahol a jellemzően baloldali kormányok egyre határozottabban képviselik az érdekeiket az Egyesült Államokkal szemben, miközben szoros gazdasági kapcsolatokat építenek ki Pekinggel.
Bár sok eseten a kisebb uniós együttműködés híve a magyar miniszterelnök, támogatna egy közös katonai programot.
A Capitolium ostromának elítélt szervezőjére négy hónap börtönt és 6500 dollár bírságot szabtak ki.
Ellentétben a klasszikus nacionalizmussal, amely a nemzetet más nemzetekkel szemben határozta meg, Orbán a nemzeti identitást a belső ellenségekkel szemben építi fel. Amint azt minapi berlini látogatásán is igazolta, számára a „magyarság” határait nem más népek jelölik ki, hanem a hazai ellenzék. Vélemény.
Putyintól Melonin át Trumpig - mindenkinek megvan a maga keresztje. És egyik sem kicsiny.
November 14-én vagy akörül kötelező megjelennie és vallomást tennie eskü alatt Donald Trumpnak a Capitolium ostromát vizsgáló kongresszusi bizottság előtt. Ez áll a számára pénteken elküldött hivatalos idézésben. Ha nemet mond, könnyen úgy járhat, mint korábbi tanácsadója, Steve Bannon, akit négy hónapra rács mögé küldtek, mert nem tett eleget egy hasonló idézésnek.
Oroszország ukrajnai háborúja miatt az USA nemzetbiztonsági stratégiáját két riválissal szemben határozták meg, de az igazi versenytárs Kína lehet, s még az egykori Szovjetuniónál is nagyobb kihívást jelenthet.
A volt elnök szerint az amerikai zsidóknak össze kellene szedniük magukat, még mielőtt túl késő lenne.
Pedig az amerikai elnök a kampányban még élesen kritizálta elődje migrációs politikáját.
Az Egri Járási Ügyészség bíróság elé állította azt az ötvenes éveiben járó férfit, aki szerdán egy 26 centiméteres késsel a kezében rabolt el egy palack bort egy Heves megyei dohányboltból.
A volt elnök szerint boszorkányüldözés zajlik ellene.
Orbán eszmefuttatása abszolút kisebbségi véleményt jelent, miszerint Trump alatt nem tört volna ki a háborúskodás. Még végiggondolni sem lehet, milyen fordulatok következtek volna be a viszályban, ha még ő az elnök, illetve hogy milyen gyorsan kicsúsztak volna az események az ellenőrzés alól. Lapszemle.
